08:10 perc olvasás
Második rész.
A NADRÁGOK, mint olyanok, nevezzük őket csupán egy ruhadarabnak vagy tekintsük őket egyfajta filozófikus entitásnak, mindig is meghatározták az aktuális korszellemet. Uralják a közösségi média intrikus, #deszkások tag-világát, Instagram profilokat töltenek meg, és nagy eséllyel pályáznak a legellentmondásosabb ruhadarab címre is. A különböző nadrág frakciók úgy sorakoznak fel egymással szemben mint a gang-ek a The Warriors elején:
-
Dickies tanítványok,
-
90-es évek rajongói,
-
bokalengősök,
-
keleti parti susogósok vagy
-
Nyjah-harisnyások és még sorolhatnánk.
Itt az ideje felkutatni nem is a nadrágok mikéntjét, inkább a MIÉRTjét. Hogy a végére járjunk, meginterjúvoltunk négy deszkást, több generációt átfogóan és ugyanazokkal a kérdésekkel.
Amint összefésültük az interjúkat egy közös dolog rögtön kibukott: mint minden egyéb más is 2020-ban, az, hogy valaki milyen nadrágot választ merőben politikai kérdés.
Genesis Evans, a Humble társalapítója
Mik azok a főbb dolgok, amiket egy deszkás nadrágban keresel?
Nekem az a fontos, hogy ha lenézek, akkor kiegyensúlyozottan érezzem magam, de sokféle szabást szeretek. Szerintem ez onnan ered, hogy a kedvenc deszkásaim mit hordanak a videókban, amiket nézek. Néha, úgy érzem, mintha ők lennék és ettől jobban is deszkázok. Nem is annyira ugyanaz a szabás, amit ők hordanak, de gyakran előfordul, hogy felveszek valamit és érzem, hogy valami nem jó., ebben így nem tudok deszkázni. Igazából nehéz ezt így megmagyarázni.
Van, amiből nem engedsz, ha egy nadrágról van szó?
Nem érzem jól magam, ha a sarkam alá lóg. Azt nem bírom. Nem is értem, sokan hogy bírják azt, hogy taposnak rajta. Nem szeretem azt sem, ha a cipőm teljesen el van takarva. Akkor jó, ha megvan az egyensúly a megfelelő szűkülés és a cipőre lógás között. Mondjuk kifejezetten szeretem, ha a szegély a nyelv alá lóg. Talán ez a leglényegesebb.
A Humble egyik alapítója vagy. Terveztél valaha nadrágot?
Ha jól emlékszem volt már erről szó korábban, de aztán nem lett belőle semmi. De persze, szívesen tenném, ha majd arra kerül a sor.
Saját derékbőség vagy nagyobb?
Egy számmal nagyobb. Szerintem a valós derékméretem úgy 34 -es lehet. Gyerekkoromban sok ruhát örököltem a bátyámtól. Az apám a mai napig nagyobb dolgokat hord. Úgyhogy nálunk ez volt a normális. Nem is tudom pontosan a rendes méretemet, mert mindig kalandozok ide-oda. Végül is mindig is ezt tettem. 36-38-asokat hordok. Volt, hogy még nagyobbakat is.
Most jut eszembe egy fontos dolog. Szóval amikor nagyon bő gatyákat hordasz és a csípődnél összegyűrődik és ez végigmegy mindkét lábon. Na azt utálom. Így manapság elviszem inkább egy szabóhoz és megigazíttatom. Van, hogy megveszek egy nagyobb nadrágot és a szabóra bízom, hogy mekkora legyen a derékbőség: ahogy még pont jó lesz a szabás és a derekán nem lesz az a gyűrődés. Rengeteg nadrágom van, de amikor deszkázom, szinte mindig csak ugyanazt a néhány párat használom.
Mekkora az ideális szárbőség legalul?
Szeretem, ha éppen egy icipicit szűkül. De ez is a mérettől függ inkább.
Mi az, ami semmi esetre sem?
Nem szeretem a ráncot, ami végig fut a szárán középen. Nem szeretem magamon, de van akinek jól áll. Skinny? Nem. Előre szakított? Ne már. Neked kell elérned a szakadásokat.
Szerinted miért olyan fontos a deszkásoknak a nadrág kérdése?
Amikor lenézel a lábaidon, úgy kell érezned magad, mint amikor olyasvalakit nézel deszkázni, aki inspirál. Ezt kell elérned, hogy így érezd magad. Szerintem a legtöbb deszkás számára a divat jelentős része a deszkázásnak, elvégre is pont ezért csináljuk ezt az interjút is, nem? A nap 90%-ában a lábadat nézed. Biztosra kell menned, hogy jól érezd magad. Ha ez az érzés nincs meg, oda a nap, nem fog menni a deszkázás.
Pontus Alv, a Polar Skate Co. alapítója
Mik azok a főbb dolgok, amiket egy deszkás nadrágban keresel?
Az első nadrágok, amiket terveztem és amikkel nagyon elégedett voltam, azok a szörf nadrágok voltak. Utálom, amikor deszkázás közben az izzadságtól átázik a nadrág és rátapad a lábamra. Nem vagyok nagy híve a rövidnadrágban deszkázásnak, deszkázni hosszú nadrágban kell. Ezért az első ötlet egy pehelykönnyű nadrág volt, ami nagyon laza , bő szabású, egy csomó levegő áramlik benne, de még sincs nadrág érzése az embernek. Minél szabadabbnak érzed magad, annál jobb.
Nem tudom, hogy ez válasznak számít-e a kérdésre, de azt, hogy bő legyen, könnyű anyagból legyen és természetesen biztosítson megfelelő szabadságot és legyen buggyos. Legyen bő a fenék résznél, az ülepénél és kicsit szűküljön lefelé a cipőnél.
Van, amiből nem engedsz, ha egy nadrágról van szó?
Fontos a szövet. Szeretem a puha anyagokat. A kordbársony remek anyag a deszkázáshoz, mert elég puha, szellőzik és egy kicsit rugalmas is. A pehelykönnyű szövetek is nagyszerűek. A szár alja ne legyen túl széles, de azért jó, ha nem annyira egyenes a szár. Mindenkinek meg kell találnia, hogy mi a jó. Ezért olyan érdekes ez a téma, mert pl. mindenkinek különböző a lába. Mindannyiunknak úgy kell összematekolni, hogy kinek melyik nadrág áll jól.
Saját derékbőség vagy nagyobb?
Nagyon nehéz kérdés. Mi pl. próbálunk úgy tervezni, hogy ha veszel egy 32-est egy adott szabásból az tényleg akkora. A Big Boy nadrágainknál már S, M, L, XL és XS a méretezés. Csak ez az öt méret van. Nincsenek különböző derék- és hossz méretek, ahogy az lenni szokott. Bő szabásúak, nagyok és vagy jól állnak vagy nem.
Amivel általában nem számolnak a gyártók, amikor megveszik a farmer anyagot, az a zsugorodás. Egy tekercs anyag kb. 7%-nyit is összemehet, míg más anyagok 3% körül. Ehhez kell hozzáigazítani a szabásmintát. A különböző anyagokhoz ugyanazzal a szabással több szabásmintát is kell tartani, hogy a méretek jók legyenek. A farmer anyagok nem készen érkeznek, azokat mosni kell, kezelni kell, hogy elérjük azt a világos kéket, a kőmosottat vagy egy közepes kéket. Ezeknek az eljárásoknak a során az egyes anyagok különböző mértékben mennek össze. Rengeteg kalkuláció kell és sok szabásminta, hogy jó legyen az igazítás. Anyag, szabás és életre kel.
Elnézését, túlságosan belementem. Szóval nem egyszerű nadrágot gyártani. Ezért is lehet, hogy bár sokan csinálják, nincs mindig jó eredménye. Sokan vesznek nadrágot online, és azt várják, hogy amit tavaly vettek, idén is ugyanúgy áll majd ha megint megveszik. Igen, elméletben. Próbálkozunk. A valóságban, lényegében lehetetlen ezt megvalósítani.
Mekkora az ideális szárbőség legalul?
Alapesetben én a 19 centire törekszem. A 21 már sok, bár néhány stílusnál nem rossz. Igazából nem szeretem, ha túlságosan leszűkül. Sokan szeretik lent beszűkíteni, hogy rendesen kilátszódjon a cipő. Én kb. a felülről a második, harmadik fűzőig preferálom.
A ruházat nagyon fontos manapság. Az emberek kísérleteznek a nadrágokkal, színezik őket, levágják a szárakat, felvarrókat tesznek rájuk, bő gatyák vannak, szóval mindenféle nadrág van, amiket aztán a fölsők hadával párosítanak. Én 1987 óta deszkázom és átéltem a 90-es éveknek azt az őrült időszakát, amikor a deszkások hatalmas cuccokat hordtak, extrém bő gatyákkal úgy, hogy akkoriban mindenki szűk szabású Levi’s-t vett. Maga a jelenség inkább egy forradalmi, punk megnyilvánulás volt és mindenki csak lesajnálta. Jó újra látni, hogy visszajön ez a dolog manapság, ez a „kit érdekel” hozzáállás. Az egész üzenete nagyon vagány, ahogy ezek a srácok ilyen extra bő gatyákban mennek a suliba is. Ma már jobban elfogadott, vagy az embereket egy bizonyos szinten már semmi sem hatja meg.
Ma mindenki elképesztő deszkás, és mindenki a másikkal verseng a trükkökben, a stílusban, a ruhákban, a divatban. Számos szinten és rétegben fejezik ki magukat. Komoly, ahogy a gördeszkás világ kommunikál.
Mi késztetett arra, hogy nadrágokat tervezz a Polar-nak?
Amikor elindítottam a céget, nemigen terveztem, hogy ruhákkal is fogunk foglalkozni. A kezdeti célom az volt, hogy „deszkákat fogok gyártani”. Ebben vagyok otthon, a lapokban, a grafikákban, a formák megalkotásában. Ami a ruházatot illeti, néhány grafika végül egy-egy kapucnisra vagy pólóra is felkerült. Old school mentalitás.
Aztán elindult a kísérletezés, elmentünk üzemekbe, vagy megkerestek emberek, hogy: „Vannak sapkáink. Vannak táskáink. Ó és kabátokat is tudunk.” „Ó, tényleg? Hadd repüljek át, hogy megnézzem.” Aztán pedig: „Nadrágokat is akartok? Vannak ezek a gyáraink…” Hirtelen azon kapod magad, hogy elkezd foglalkoztatni az egész.
Eleinte oldalzsebes nadrágokkal foglalkoztunk, de valahogy nem volt az igazi. Az első sikert a 90-es évek stílusú farmerek hozták, amelyek lényegében olyanok, mint a Seinfeld farmerek, vagyis az „apu farmer”-ek. Ebből kiindulva lettek egyre buggyosabbak, aztán jöttek a különböző anyagok és így tovább.
Amikor belefogtam, hallgattam a skateshop-okra és az üzleti partnereimre. „Merre induljunk?”, „Hát, nálunk inkább a szokásos vászonnacik mennek, a szűkebb szárúak.” Azokból a Big Boy gatyákból két-három évvel ezelőtt alig adtunk el. Kinevették őket. Pedig én úgy voltam vele, hogy „Ezek nagyon ott vannak! Szeretem őket. A csapat is szereti őket és más deszkások is szeretik őket, mint pl. Heitor Da Silva.” Most pedig viszik, mint a cukrot, de nagyon rég óta nincsenek igazán jó nadrágok a piacon.
Mi az, ami semmi esetre sem?
Talán bármi, ami szűk vagy feszülős. Az egész trend, ami beszivárgott a deszkázásba is, az extra szűk nadrágok, a spandex farmerek. Undorító ezekben deszkázni. Maximum az öreg glam rock arcoknak megengedhető, de nekem ez az ami egyértelműen: NE!
Szerinted miért olyan fontos a deszkásoknak a nadrág kérdése?
Összességében az egész öltözetünk fontos. Nem vagyunk normálisak. Ez csupán egy felszerelés és mégis annyira fontos, hogy néz ki és milyen érzés benne. Ebben végül is mind ugyanolyanok vagyunk.
Sokat nézzük, figyeljük egymást is. Mint, amikor egy társaság együtt filmez, aztán mindenki hazamegy és kielemzi. Az egész életérzés, hogy vibrál a levegő. Ilyen a kultúránk.
A előző részben Gilbert Crockett és Philly Santosuosso volt terítéken.
képgaléria
A cikk a Quartersnacks-en megjelent írás szerkesztett változata.
fotók: Quartersnacks, Humble, Polar, Jenkem, Slam City Skates, New Deal Skateboards, internet