08:30 perc olvasás

A NADRÁGOK, mint olyanok, nevezzük őket csupán egy ruhadarabnak vagy tekintsük őket egyfajta filozófikus entitásnak, mindig is meghatározták az aktuális korszellemet. Uralják a közösségi média intrikus, #deszkások tag-világát, Instagram profilokat töltenek meg, és nagy eséllyel pályáznak a legellentmondásosabb ruhadarab címre is. A különböző nadrág frakciók úgy sorakoznak fel egymással szemben mint a gang-ek a The Warriors elején:

• Dickies tanítványok,

• 90-es évek rajongói,

• bokalengősök,

• keleti parti susogósok vagy

• Nyjah-harisnyások és még sorolhatnánk.

Itt az ideje felkutatni nem is a nadrágok mikéntjét, inkább a MIÉRTjét. Hogy a végére járjunk, meginterjúvoltunk négy deszkást, több generációt átfogóan és ugyanazokkal a kérdésekkel.

Amint összefésültük az interjúkat egy közös dolog rögtön kibukott: mint minden egyéb más is 2020-ban, az, hogy valaki milyen nadrágot választ merőben politikai kérdés.

>
““az, hogy valaki milyen nadrágot választ merőben politikai kérdés””

Gilbert Crockett, a Cee Blues alapítója

Mik azok a főbb dolgok, amiket egy deszkás nadrágban keresel?

A legfontosabb kérdés a comb bőség. Nekem eleve vastagak a combjaim, így erre jobban oda is kell figyelnem. Különösen, ha deszkázni is fogok bennük. Fel kell tudni emeljem benne a lábamat anélkül, hogy becsípődnének a dolgok. Ha érted…
De csak ha úgy simán felveszek egy nacit, akkor nem számít. Amúgy mindenki úgy csinálja, hogy felveszi a nadrágot, aztán emelgeti a lábát, hogy kiderüljön, mennyire lehet benne mozogni.

Van, amiből nem engedsz, ha egy nadrágról van szó?

Persze. Említhettem volna, ez pedig a belső szárhossz. A szár belső hossza a leglényegesebb. Aztán szeretem, ha a szár egy kicsit eltakarja a cipőmet, de azt nem szeretem ha hátul buggyos lesz. Azt is szeretem, ha csak éppen a cipőmig ér, amikor csak úgy hordom őket, nem deszkázáshoz. Természetesen, ha deszkázok fel tud csúszni és úgy néz ki, mint ha bokalengős lenne, de néha szeretem így is, ha kinéz.

>
“„Nem várhatom el, hogy legyenek márkák, akik pont olyat gyártanak, amit keresek. Úgy voltam vele, hogy rendben, akkor megcsinálom a sajátomat.” ”

Mi vitt arra, hogy saját magad tervezd meg a nadrágaidat?

Talán a megszállottság. Mindig is kerestem a megfelelő nadrágot, ami persze olyan, mint egy mozgó célpont. Most éppen bejön valami, azt levadászom, de egy évvel ezelőtt valami más tetszett, azelőtt meg valami teljesen mást hajkurásztam. Nem várhatom el, hogy legyenek márkák, akik pont olyat gyártanak, amit keresek. Úgy voltam vele, hogy rendben, akkor megcsinálom a sajátomat.

Saját derékbőség vagy nagyobb?

A legtöbb márkából 32-est hordok, így a sajátomból is. Azért ez sem annyira passzentos a derekamon. Inkább úgy 30-31-es vagyok. Gyakran, ha a derekamon pont jó és a szárai is onnan indulnak ki, akkor kényelmetlen. De, ahogy mondtam, ha megfelelő a méret a combnál, és jó a szárhossz, akkor jöhet.

Mekkora az ideális szárbőség legalul?

Úgy 24-25 centi. Egy 32-es nadrágomon kb. akkora.

Mi az, ami semmi esetre sem?

Rengeteg kifogást fel tudnék sorolni. Nem tudok mit kezdeni a túl beszűkülő szárral. Nem szeretem a látványát ha valami jó laza a combnál és a fenéken, aztán beszűkül és legalul alig fér ki a láb. Úgy néz ki benne az ember, mint egy búgócsiga. Aztán ott van ennek a teljes ellenkezője is. Tudom, hogy sokak utálják a nadrágaimat, mert azok extra bővek lent a lábnyílásnál, de nekem tetszik ez a látvány.

Szerinted miért olyan fontos a deszkásoknak a nadrág kérdése?

Sorsdöntő a deszkásoknak. Nagyon fontos, hogy hogy öltözünk fel. Ha pl. van egy brutál jó felsőd, de a nadrágod béna, akkor összességében gázul fogsz kinézni. Nem lehet szépíteni. De nézzük a cipőket. Lefújhatsz feketére egy pár idétlen cipőt, kimész hajtani és senki sem fogja megkérdezni, hogy: “Hé’ miféle lépő ez?” Míg ha egy nem túl szerencsés szabású gatyában filmezel egy részt, mindenki azon fog tűnődni, hogy mi nem stimmel veled. Szóval ezen áll vagy bukik minden különösen azért, mert halszem optika, távoli felvétel, vagy legyen akármi, a fejed lehet, hogy lemarad a képről, vagy a felsőd. De a lábad, a nadrágod és a deszkád az nem fog. A nadrágod áll szinte legközelebb a deszkádhoz, úgyhogy az emberek tuti rárepülnek.

>
““ha a nadrágod béna, akkor összességében gázul fogsz kinézni””

Philly Santosuosso, a Humidity Skateshop tulajdonosa

Mik azok a főbb dolgok, amiket egy deszkás nadrágban keresel?

Azt, hogy jól érezzem magam benne. Gyerekkoromban extra bő gatyákat hordtam. Megvolt a Dickies korszakom is. Aztán amikor mindenki Dickies-t hordott, újra elővettem a jó bő nacikat és újra önmagam lettem. Mivel 45-ös cipőket hordok, nagyon nehéz jó szabású nadrágot találni. Nehéz olyan nadrágot találni, ami extra bő felül a térdeknél és az ülepénél, de nem tűnik el benne a cipőd. Nagy darab vagyok és nem akarok úgy kinézni, mint akit lenyelt a gatyája. A lényeg, hogy megtaláljam azt a nadrágot, amiben úgy nézek ki, mint ha az egy régi Chico Brenes videó lenne. (nevet)

Van, amiből nem engedsz, ha egy nadrágról van szó?

Teljes mértékben. Amikor mindenki elkezdett Rothco nacikat venni (egyenes szabású terepszínűeket -szerk.) én a bő szabású XL-eseket. Extra nagyot derékban. Hatalmasat. Nagyon durvák, de térdben és fenékben a legjobbak, mert térdben a legfontosabb a bőség, hogy ne akadályozzon a mozgásban. 38-40-es méretet hordok, bármely fajtából. A Buttergoods-nál van egy általam tervezett naci. Farmer, extra bő a térdnél, de lehet vele akár Sk8-Hi-t is hordani, mert nem nyeli el a cipőt a szára.

Mik voltak a főbb irányvonalak, amelyek mentén megtervezted ezt a nadrágot?

Rengeteg méricskélés. Sokkal több, mint amire gondoltam.
Minden deszkás márka kínálatában megtalálható a legnagyobb méret és a visszafogottabb vagy kisebb méretezés. Mint pl. a Palace-nál, akiket nagyon szeretek. Megvettem egyszer a ’quote-unquote’ bő farmerjüket, ami egy hulladék volt. Ezt leírhatod nyugodtan. Nagyon bírom őket, de azok a gatyák olyanok voltak, mint egy Tesco-s.
Szóval amikor a nadrágomat terveztem, a legfőbb vonal az volt, hogy térdben bő legyen. Nevetségesen nagy. A Polar is ezt próbálja követni, de a gond az, hogy -és erről megkérdezheted azokat, akik igazán bő nacikban nyomják- az alja túl nagy. Elnyeli a cipődet. Én úgy próbáltam összerakni, hogy térdtől felfelé szuper nagy legyen, de lent még egy felhajtás is beleférjen.

>
“„A lényeg, hogy megtaláljam azt a nadrágot, amiben úgy nézek ki, mintha az egy régi Chico Brenes videó lenne.””

Saját derékbőség vagy nagyobb?

Nem! 40-es az alap. Ha a saját derékméretedet használod az túl szűk. Nekem.

Az általad tervezett nadrágnál mekkora lett a szárbőség alul?

Azt mondanám, hogy úgy 19 centi. Kicsit szűkebb, mint a szokásos, hogy -mint említettem- ne tűnjön el benne a cipő. És még fel is lehessen hajtani.

Mi az, ami semmi esetre sem?

Ha nem néznek ki jól, esélyük sincs. Nincs kompromisszum. Tízből kilenc alkalommal nekem túl szűkek a nadrágok. Általában az történik, hogy a laza vagy bő szabásúnak hirdetett nadrágok igazából nem bővek eléggé vagy túl bő a száruk lent és ezért fel kell szegni.
A Polar-ok ott vannak, ne érts félre. Azok közelítik meg talán legjobban azt, amit szeretek, de azokat is fel kell szegni. Most csak ugratom Pontus-t, bírom őt. Semmi gond. Mindenkivel jóban vagyok, ez csak az én személyes véleményem. Ha megnézed, a legtöbb nadrág túl egyenes szabású és felgyűrődik a száruk alul. Tudom, hogy ott lent összpontosul a súlya de amit kapni lehet, valahogy túl be van törve. Pedig az a kívánalom, hogy megfelelően álljon. Tehát ha túl puha, akkor úgy fog kinézni alul, mint egy melegítő nadrág vagy mint egy gyereknadrág.  

Szerinted miért olyan fontos a deszkásoknak a nadrág kérdése?

Amikor megnézel egy fotót, esztétikailag, meg kell, hogy legyen az összhang. Attól függetlenül, hogy neked mi tetszik általában. Hiányzik már az, amit a Black Label-es srácok hordtak, feszülős nadrágok, szögecses övvel, mert amikor ránéztél a képre, egyből az volt az érzésed, hogy magukat adják és ez jól állt nekik. Manapság, a legtöbben csak arra törekszenek, hogy kitűnjenek valamivel. Ezért kérdezgetik, hogy mitől áll olyan jól a gatyád, vagy miért olyan más a tiéd? Elegük van már a Nike SB és Dickies vonalból.

Beszélgettem múltkor Karl Watson-nal. Mondom neki, hogy ezekben a szűk nacikban úgy néz ki, mint egy balerina. Tágra nyitja a szemeit: “Mi?!” Mondom, csak őszinte vagyok. Ha ezeket a 270 manual 270 out-okat nyomod és a gatyád csak úgy folyna veled együtt, akkor az természetszerűleg jól nézne ki.
Szerintem a deszkás ipar egyre inkább az alacsony minőségű tömegcikk gyártásról szól, ahol megvannak a tetőtől talpig Nike SB vagy tetőtől talpig Vans szponzorált emberek. Valahol Sean Malto környékén robbant be ez az egész. Mindenki úgy kezdett öltözni, mint ő. Amikor én kezdtem deszkázni, egy különcnek számítottam, manapság meg azt mondják, hogy: “Óh, ez a Sean Malto, milyen jóképű srác!” Szerintem meg úgy néz ki, mint aki végig kitűnő volt a suliban, és ezért olyan kis jóvágású. Sokan próbálnak ettől eltávolodni, bár az ipar próbálja bedarálni akit csak lehet.
És akkor nem is beszélek a világ legjobb deszkásáról, aki shortot hord leggings-szel és az emberek odáig vannak, hogy: “Váó, dupla XL-es pólókat hordasz és akkora shortot, mint amekkora boxert én hordok és az a leggings alatta! Te vagy a legjobb!” És tényleg az, ne érts félre, de nem néz ki jól, ahogy öltözik. Azok, akik odafigyelnek a farmerekre, vagy a nadrágokra úgy általában, egyre inkább rájönnek arra, hogy egy front noseslide egy fotón, ami brutál jól néz ki, többet ér, mint egy képsorozat, ahol a végére elveszted a fonalat, hogy honnan is indult az egész.

A következő részben Genesis Evans és Pontus Alv lesz terítéken.

képgaléria

A cikk a Quartersnacks-en megjelent írás szerkesztett változata.
fotók: Quartersnacks, Vans, Cee Blues, Buttergoods, Humidity, Slam City Skates, New Deal Skateboards, internet