#lost media
”mivel a közösségi média megölt jó pár igényes nyomtatott kiadványt, ebben a rovatban egy utazásra indulunk, hogy bemutassunk nektek részleteket régi és új gördeszkás kiadványokból: újságokból, magazinokból, könyvekből. A teljesség igénye nélkül, lo-fi módon.”
Így 31 év távlatából is érdekes belekukkantani ebbe a lapszámba és nem csak azért mert gyakorlatilag a múlt századból való. Manapság lényegében a Thrasher Magazine az egyetlen mérvadó, nyomtatott formában is megjelenő és nagy példányszámban fogyasztott gördeszkás újság. De nem volt ez mindig így. A Transworld Skateboarding Magazine legalább akkora súllyal bírt, amihez képest a Thrasher (tartalmában, megjelenésében és stílusában) inkább “szennylap” volt és ezt semmiképpen sem a kompetenciájára értem. De ha valaki összehasonlított egy Transworld-öt és egy Thrasher-t jól látszottak a különbségek. a Transworld igényesebb, letisztultabb volt, mentes a punk és polgárpukkasztó fejezetektől. De ez így volt jó, a két oldal között az ember mindig megtalálta a szezonális lelkiállapotához szóló kiadást.
Szóval 1989-et írunk. A borítón Matt Hensley a kor nagyágyúja. Akkoriban nem sokan ugráltak át piknik padokat full cab-ekben, mint ő.
A beton pool-ok már akkor is nagyot mentek és a mai napig nem haltak ki a repertoárból.
De nézzük csak meg jobban ezt a képet. Egy szofisztikált skatepark-ból kidobnának ezzel az összeszögecselt tail-lel.
Ma már magától értetődő, hogy a világ bármely skateshop-jának a kínálatát a zsebünkből bármelyik pillanatban előkapott telónkon böngészhetjük. Akkor ha deszkát akartál venni és ezt mondjuk nem tudtad megoldani egy helyi deszkás boltban, akkor berendelhettél egyet postán. Itt max akkor tudtál rázoomolni a képre, ha kivitted a fényre és az arcod elé toltad a hirdetést.
A trükkök még jobban hajlottak a félcső világa felé, bár a mai formában ismert street is elkezdett nagy erőkre kapni. Viszont ma nemigen látunk korlátok fölött ilyen grab-eket.
Chet Thomas, a Darkstar társalapítója a 90-es évek második felében futott be inkább. A Volcom első pro-ja, a Globe CT cipők megálmodója. Nevéhez köthető rengeteg hardflip variáció.
Ez itt pedig Ed Templeton, a Toy Machine alapítója és kreatív lángelméje. Pro deszkás élete után és a Toy Machine mellett művészként és alkotóként ismert. Az impossible-ök, feeble grind-ok, one foot ollie-k és noseblunt slide-ok királya.
Kezdetben. A gördeszka története során kevés alkalommal volt az identitásválság állapotában és akkor is csak rövid ideig. Az eredetét illetően pedig inkább csak elméletek léteznek. Ez a cikk is ezt a témát kerülgeti inkább, mint taglalja.
A divat még nem volt millió dolláros iparág. Inkább csak a szörfös boltok jártak jól.
A gördeszkázás egyetemességét bizonyítja, hogy bármilyen műtárgy elég a túléléshez. A slappy trükkök még az ollie előtti időkből csúsztak át. Itt Mario Rubalcaba dob egy hurrikánt.
A flip trükkök sem voltak még annyira közfogyasztásra alkalmasak. Egyik úttörőjük Jason Lee, a Blind korai pro-ja majd a Stereo Skateboards társalapítója, némi holywood-i kitérővel.
A képaláírás szerint Danny Way játékosan átröppen valami szobor fölött, valamelyik utcán Párizsban. Vajon már ekkor is az járt a fejében, hogy egyszer a nem túl távoli jövőben a Kínai Nagy Fal fölött fog átröpködni?
Igen, ezek mind olyan műanyag kütyük (jobbra lent), amiknek mind megvan a helye a deszkádon. Plusz csavarok. Plusz 2 kiló súly. De nem számít, senki sem pörget flikk-flakk trükköket. Pool-ban vagy félcsőben pedig kell is, nehogy szögecselni kelljen a szétnyílt lapot.
A következő rovat indító cikke magának a Professzornak, Paul Schmitt-nek a tollából származik. Gördeszkázás műszaki vagy inkább tudományos alapokon. Professor Schmitt, a Schmitt Stix atyja, számos gördeszka lap márka gyártója, lap formák ás alakok megálmodója és kreátora. Egy tudományos lapgyártó zseni. Itt a csapágyak karbantartásáról értekezik. Az ábrán egy NTN 608 2Z típusú csapágy, ha már szakmázunk.
A deszkás cipő felhozatal sem a trendekhez szabta magát és még csak nem is akart trend lenni. Inkább technikai cipők voltak a deszkázás igényeire szabva. Kellemes volt a nyári 40 fokban a kizárólag magasszárú választék. Egyenesen a “hűvös” Kaliforniából… Az Airwalk egyébként az egyik legjobb volt a piacon. Chris Miller pedig ki is használta ezt.
Olvassatok deszkás újságokat. És úgy általában, olvassatok nyomtatottat. Papírt.