videó: 04:50 perc
Walker Ryan minden oldala a kedvencünk, a gördeszkás, az utazó, a fitness blogger és az író is. Mindegyik kedvesen tudományos és színvonalas egyben. Ez egy ilyen kis élek-még-videó, amivel beharangozza új könyvét és készülő videó részét. Mindkettőt várjuk szeretettel!
Ryan Kaliforniában és Grúziában nőtt fel, de világ életében sokat utazott. Felesége Whitney szintén világjáró családból származik, így egyiküknek sem kényelmetlen, hogy a nyár egy része Europában, másik része egy Massachusetts-i szigeten, néha San Francisco közelében, télen pedig New York-ban telik.
Mindezekből az élményekből is táplákozik írói énje, és Dr. Kyle Brown pro deszkás és fizioterapeuta mellett podcastol az Old Friends-szel, hogy megtanítsa a gördeszkásoknak, hogyan maradhatnak fittek vagy épülhetnek fel a sérülésekből.
Csupa jó dolog, ami körülötte zajlik.
Ebben a kis videóban az elmúlt pár évről mesél apró villanásnyi élményeket, melynek kivonatát le is fordítottuk:
Mindig is szerettem írni, könyveket olvasni. A deszkás turnékat pedig sztorikká formálni. Az első könyvömön úgy három évig dolgoztam. Ennyibe telt csak maga az írás. Felkeltem reggelente és írással kezdtem a napot. Legyen az fél óra vagy kettő, kipréseltem magamból valamit, akár csak egy ötletet is, ami előző éjjel foglalkoztatott.
Sok deszkástól hallom, hogy: „Középsuli óta nem olvastam könyvet!” vagy „Kedvem se volt olvasni már évek óta!”, „Saját akaratomból soha nem olvastam könyvet!”, (de a te könyved) „Nagyon élveztem. Mit javasolsz ezután elolvasni?”
Csináltunk egy ilyen kis kiárusítást, mert volt egy csomó régi pólóm, videók és magazinok, amiktől szerettem volna már megválni. 60 könyvhöz lehetett választani valamit. De főleg a poén miatt volt, hogy mik lesznek a reakciók. Sokan úgy voltak vele, hogy: „Mindegy, küldj bármit!”.
Ebbe ezt a cipőmet rakom, ami soha sem került a boltokba. Ez egy Thrasher, amiben a Heads rovatban szerepeltem.
Úgy érzem, hogy kevés olyan hely van, ahol ki tudok alakítani bizonyos szokásokat. Mondjuk, hogy reggelente írok egy keveset, reagálok az e-mailekre, vagy elintézek pár aktuális dolgot, aztán pedig lemegyek a skatepark-ba, ahol mindig tanulhatok valami újat. Egész életemben ide jártam Bolinas-ba és itt ez a suli, ami mellett folyton elmentem, de soha sem vettem a fáradtságot, hogy megálljak. Mintha csak egy osztályterem lenne az egész és van egy szpot elől, amit most megnézünk, hogy deszkázható-e.
Egy kis, hányas is? Egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc. Egy nyolcas lépcső. Na nézzük, hogy be tudok-e itt adni valamit. Nem valami sima a felület. Majdnem megvolt! Utolsó próbálkozás az IPA kedvéért. Meg is van! Köszi Ewan (Bowman)!
Bumm tesó! A levegőben kaptam el!
”Mit kell úgy görcsölni, mi?”
Ahogy öregszem, azon gondolkodom, hogy egyre kevesebb lehetőségem lesz ezekre az adrenalin pillanatokra. Nem vagyok egy nagy para élmény hajhász, de már csak az, hogy leflippelek egy nagy lépcső szettet, feltolja az adrenalin szintemet. De megéri, mert így tudom, hogy még ott van bennem az a kis 14 éves, aki csak szórakozni akar.
Egy igazi jeges fürdő helyett most ebben vacogok egy darabig.
Korábban nálunk:
#169
A Tini Nindzsa Teknőcökben láttam először gördeszkát
#183
Walker Ryan szétzúzza a Berrics-et
#402
Walker’s Travels 2021 | Egy nyár krónikája
#225
Flippek 70 évesen? Ezek legyenek az új szokásaid.
