videó: 1:08:55 perc
Primitive. Define. Egy ilyen filmről nem lehet nem írni. Már csak ha abból indulnánk is ki, hogy 2022-ben már sajnos nem trendi full length-eket csinálni, pláne nem több, mint egy órásakat. Paul Rodriguez és az elitkommandó viszont olyan fodulatszámon pörög, hogy ez a film valószínűleg még így is csak az esszencia. P-Rod Ismét az egekbe helyezte a mércét.
A Primitive szülőatyja, Paul Rodriguez kapta a nyitórészt. A 38 éves pro újra bebizonyítja, hogy még bőven van mit keresnie a húzós trükkök világában, annak ellenére, hogy a cégvezetési és egyéb befektetési teendői már nem engednek annyi időt a deszkázásra, mint ifjú titán korában.
Ahogy sorra jönnek a részek egymás után az az érzésem támad, hogy ez az egész film valami olyan jelenség, mint ami 1991 táján történt, amikor létrejött a Plan B nevű csapat, ami beszippantotta a kor legjobb deszkásait és, amikor kiadták a Questionable című videójukat (1992-ben, pont 30 évvel ezelőtt, ami 10 perccel volt rövidebb a Define-nál) mindenki csak nézett, hogy milyen szintre ugrott a deszkázás minősége.
Ha pedig a címet vesszük: Define. /definiál, meghatároz/ tényleg az jut eszembe, hogy ők most kiterítették a lapokat, hogy na ez a deszkázás. És ott a pont a szó végén. Ez most a szint. Pont.
Írhatnánk olyan kliséket, hogy mindenki hozza a formáját és a tőle várhatóakat, mert ismerjük a Primitive tagok színvonalát, de nem mondanánk igazat. Itt mindenki túlteljesít. Ami egy kicsit meg is üli az ember gyomrát. Ez egy szuper film, remek zenékkel, hozza a hip-hop lazaságot az egészbe, de azért sok. Nem aza film, amit az ember azért rak le, mert annyira kedvet kap a deszkázáshoz, hogy már menne is hajtani. Trent McClung részénél kezdett nekem leülni a hangulat, de utána az amatőr Kyonosuke Yamashita újra vitt egy kis vicces kreativitást az egészbe. Tiago Lemos része jószerivel csak switch és elképesztő, Franky Villani nekem most nem adta annyira frissen a részét, Robert Neal kevés trükköt kapott, a 44 éves francia, JB Gillet pedig ígéretet tett arra, hogy bokasérülése után visszatér. Mert feladni nem lehet.
Vannak új arcok, köztük Dylan Jaeb is, aki most mutatkozott be a Primitive szineiben és, aki nem az első, akit P-Rod a Zero holdudvarából halászott le. (Franky Villani-t is onnan igazolta át)
Az ender-t viszont Carlos Ribeiro kapta. A deszkás filmekben két fontos rész van. A kezdő és az utolsó. Ezek a legütősebbek és ezekért folyik a “verseny”. Ribeiro nemrég épült fel egy hosszabb ideig tartó sérülésből, nyilván korábban vették fel a részeket, ami minden bizonnyal élete egyik legjobb part-ja. Az utolsó trükk Thrasher borítót is kapott, switch backside noseblunt slide a Clipper suliban.
Az biztos, hogy a Primitive Skateboards-tól mindig a legmagasabb minőséget várjuk (el), de az a film tényleg definiálja azt, hogy mi most a gördeszkázás csúcsteljesítménye.
