#225 Flippek 70 évesen? Ezek legyenek az új szokásaid.

interjú: 09:38 perc olvasás
videó: 03:31 perc

Dr. Kyle Brown fizioterápiás orvos abban a helyzeti előnyben van, hogy ő maga is gördeszkás. Ebben az interjúban főleg arról esik szó, hogy miért is érdemes odafigyelnünk az egészségünkre. Mivel itt a tavasz és a jó idő, már most érdemes olyan szokásokat kialakítanunk, amelyek akár hosszú időre is biztosíthatják a felhőtlen deszkázást.

Hallottál már olyan ortopéd szakorvosról, akinek lap szponzora van? Vagy egy olyan gyógytornászról, akinek a szakterülete a gördeszkázás okozta sérülések helyreállítása? Dr. Kyle Brown azon kevesek egyike, aki kipipálhatja mindkét meghatározást. A kaliforniai orvos keze alatt számos pro deszkás megfordult már, mint pl. Kelly Hart, Walker Ryan, Sebo Walker vagy Daniel LeBron. A Kyle-hoz hasonló szakemberek, akik a gördeszkások egészségével foglalkoznak, egy kicsit olyanok, mint a filmesek, abban az értelemben, hogy rengeteg energiát fektetnek a gördeszkázásba, sokat tesznek érte, de gyakran nem kapják meg azt az elismerést, amelyet megérdemelnének. A kínlódás, a fájdalom és a sérülések a gördeszkázás velejárói. Dr. Kyle viszont nap mint azon dolgozik, hogy megtanítsa elsajátítani azokat a fontos tudnivalókat, amelyek segítségével elkerülhető a legtöbb sérülés, hatékonyabb a felépülés és fejleszthetőek az egyéni deszkás készségek. Annak ellenére, hogy ő nem a spotokon dobálja a legdurvább trükköket (bár nem deszkázik gyengén), nagy szerepe van abban, hogy fejlődjön a gördeszkázás. És valószínűleg az is neki köszönhető majd, hogy a kedvenc profi deszkásaink még 40 év fölött is ütős videó részekkel jelentkeznek majd. Szóval bizton kijelenthetjük, hogy a gördeszkás világ nem lenne ilyen jó nélküle.

Ebben az interjúban lehetőségünk nyílt megtárgyalni sok mindent onnantól, hogy hogyan előzzük meg a sérüléseket, hogy mennyire fontos az alapos felépülés egy sérülésből addig, hogy vajon (Andrew) Reynolds tud-e majd még 70 évesen is flippeket csinálni. Úgy hogy öveket becsatolni, agyakat kitárni és befogadni a sok jó tanácsot!

A tévedés maximális kockázatával jelenteném ki, hogy nincs a világon tíznél több olyan szponzorált gördeszkás, aki egyben fizioterápiás szakorvos is, vagy valamely hasonló területen szakorvos. Milyen érzés, hogy egy ilyen szűk körben lehetsz?

Jó dolog olyan helyzetben lenni, hogy tudok segíteni a gördeszkásoknak. Gyerekkorom óta az életem nagy részét tölti ki a deszkázás. Fantasztikus, hogy még ha csekély módon is, de vissza tudok adni valamit abba, ami nekem olyan sokat jelent. Ha már az exkluzivitásról esett szó, remélem nem én vagyok az egyetlen magányos farkas ebben a fizioterápiás világban, akinek ez a szakterülete. Remélem, hogy az idő múlásával egyre több gördeszkás fog megismerkedni a gyógytornával, terápiával vagy az orvoslás egyéb szakirányú ágazataival, hogy minél többüknek tudjunk segíteni.

A legtöbb deszkás számára a tanulás a trükkök lassított visszanézésében merül ki. Téged mi vitt arra, hogy fizioterápiát tanulj?

Mondhatni véletlenül kerültem erre a területre. A főiskolai tanulmányaim felénél választanom kellett egy szakirányt. Olyas valamit szerettem volna, amiben emberekkel kell foglalkoznom és segítenem kell őket. Édesanyám beszédterapeuta egy kórházban. Abban a közegben a beszéddel és a mozgással foglalkozó szakemberek szorosan együtt dolgoznak. Ő javasolta, hogy az egyik kollégája nyomdokaiba léphetnék. Bevállaltam, aztán jött egy szakiskola és azóta nincs megállás. Jól érzem magam benne.

Kizárólag deszkásokkal foglalkozol?

Nem. A pácienseim kb. 15%-a gördeszkázik. Különféle ortopédiai és sport eredetű sérülések kezelésével foglalkozom.

>
““…mindig megpróbálom az előírt gyakorlatokat az adott sportághoz igazítani.””

Van valami, amiben különbözik a gördeszkások felépülése más emberekéhez képest?

A gördeszkások sérülései nagyon hasonlóak azokhoz, amelyek a többi sportolót érhetik. Bokaficam, térdszalag sérülések, csípő problémák. Bár a sérülések hasonlóak a kezelés módja különbözik. Én mindig megpróbálom az előírt gyakorlatokat az adott sportághoz igazítani. A gördeszkásoknak javasolt mozgásterápia tükrözi azt a mozgásformát, amelyet a deszkás akkor fog végezni, amikor visszaáll a deszkára. Egy kosarasnak adott gyakorlatok pedig arra épülnek, ahogyan a kosárpályán kell majd mozogni.

Mik a leggyakrabban előforduló gördeszkás sérülések?

Általában a boka- és láb sérülések, ezeket követik a térd sérülések, különösen a térdszalag problémák.

Miért jó, ha egy deszkás fizioterápiában részesül?

Amikor egy sérülésből épül fel valaki, akkor a fizioterápiával ez jobban és gyorsabban történik. A megfelelő erőnlét és mozgáskészség visszaszerzése irányított gyakorlatokon keresztül csökkenti az újrasérülés esélyét is. Egy súlyosabb sérülésből visszatérni elég meredek dolog. Ha viszont van egy jó szakember, aki megfelelő gyakorlatokat mutat, akkor az nagyban fejlesztheti a magabiztosságot, amikor az ember újra deszkára áll.

Mik lehetnek a hátulütői annak, ha nem megfelelően épülünk fel egy sérülésből, pl. egy bokaficamból?

Egyrészt sokkal de sokkal nagyobb az esélye annak, hogy az a boka újra megsérül, ha nem engedünk elég időt a helyreállásra és, hogy megfelelő módon meggyógyuljon. Másrészt ha nem épül fel tökéletesen és idő előtt áll az illető újra deszkára, fennáll annak a veszélye is, hogy a test kompenzálni, tehermentesíteni kezd és lesérül valami más, mint a térd vagy a csípő. Gyakran látok ilyet. Az eredeti sérülés valami kisebb dologgal kezdődik, mint mondjuk egy bokaficam. Aztán az ember túl hamar újrakezdi a sportot egy merev és gyenge bokával végül az egész egy térdszalag szakadásba torkollik.

>
““propriocepció””

Elkerülhető lenne a legtöbb sérülés bemelegítéssel vagy más megelőző gyakorlatokkal?

Teljes mértékben! Ezt a saját hibámból is tudom. A legrosszabb sérüléseimet akkor szereztem, amikor úgy kezdtem el deszkázni, hogy nem melegítettem be rendesen. Minden gördeszkásnak legalább 10 perc dinamikus nyújtást kellene csinálnia hajtás előtt. A rendes bemelegítések mellett a gyakori, heti két- háromszori megelőző gyakorlat végzés is segíthet. A bokarándulás és térdszalag sérülés megelőzésére nagyon jók a rendszeres propriocepciós (a propriocepció az az érzék, amivel a testünk helyzetét, mozgásait érzékeljük a térben -szerk.) gyakorlatok, vagy közismertebb nevükön: egyensúly gyakorlatok. Emellett javaslom a kitartó farizom erősítő gyakorlatokat, amelyekkel megelőzhetőek a térd- és bokasérülések is. Összefoglalva: heti néhány alkalommal tölts 20-30 percet az egyensúlyod fejlesztésével és jól dolgozd meg a farizmaidat. Ez egy hosszútávú, de jövedelmező befektetés. Rengeteg egyensúly gyakorlat és farizom torna van fent az Instagram oldalamon is.

Hogyan lehet felépülni a korlát zsákolásból vagy a hitelkártyából?

Jéggel és sok pihenéssel. A megelőző intézkedés pedig egy speciális védő.

A gördeszkások általában csak gyógyulási céllal keresnek meg, vagy vannak olyanok is, akiknek azért kellenek gyakorlatok, hogy fejlesszék a deszkás képességeiket?

Amikor valaki megjelenik a rendelőben, az elsősorban a felépülés miatt jön, de nem mindig ilyen egyértelmű a kép. Volt egy páciensem akit, ha jól emlékszem, a térd sérülése miatt kezeltem, aztán menet közben feltette a kérdést, hogy: „Amikor nagyon magasat pattintok, a hátsó lábam mindig lemarad és bénán néz ki. Mit csináljak, hogy jobb legyen?” Az Instagramon keresztül is sok üzenetet kapok olyan deszkásoktól, akik nem sérülés miatt keresnek meg, hanem a pattintás vagy a pörgetés terén szeretnének fejlődni, így a közösségi média platformjain ezekkel a kérdésekkel is foglalkoznom kell, ellentétben a rendelővel.

Szerinted van esély arra, hogy egyre többen dolgozzanak ezen a területen a gördeszkás iparban is?

Igen, remélem, hogy így lesz. Van egy olyan trend, hogy a deszkások is egyre több figyelmet fordítanak a testük állapotára és tudatosabbak az egészségükkel, ami remek dolog, de még messze nem tartunk ott, hogy ezt felismerje az egészségügy. Tényleg nagyon kevesen vagyunk terapeuták, akik deszkázunk is egyben. Pedig érdekes munka és jó dolog segíteni az embereken és látni azt, hogy a gördeszkások visszaállhatnak a deszkára és egy komoly sérülés után is újra jól tolják. Szóval hajrá deszkások, nem kérdés a pályaválasztás! Kevesen vagyunk!

Szerinted miért van az, hogy a gördeszkások olyan ritkán vonnak be szakembereket a sérüléseik kezelésébe?

A gördeszkásoknak van egy eredendő, „csináld magad” hozzáállása mindenhez. Saját maguk tanulnak meg deszkázni, nem egy edző diktálja a tempót és nem függnek a csapattársaktól. Szerintem sokan így állnak a gyógyulás folyamatához is.

>
““A legtöbben fiatalon kezdenek el deszkázni, amikor még nyújtás nélkül is sok mindent el lehet érni. Ahogy idősödik az ember, egyre nehezebb újabb- és jó szokásokat beépíteni.””

Szerinted miért van az, hogy mi, gördeszkások nem törődünk magunkkal olyan értelemben, hogy pl. bemelegítsünk, nyújtsunk vagy hajtás után még levezessünk néhány gyakorlattal?

Úgy gondolom, hogy ennél azért jobb az összkép, de tényleg van egy ilyen gondolkodásmód, hogy mindez inkább a focisták vagy a kosarasok dolga és ettől el akarunk határolódni. Ezzel szemben én úgy vélem, hogy a bemelegítésnek, a nyújtásnak és a levezetésnek szokássá kellene válnia. A legtöbben fiatalon kezdenek el deszkázni, amikor még nyújtás nélkül is sok mindent el lehet érni. Ahogy idősödik az ember, egyre nehezebb újabb- és jó szokásokat beépíteni. Nem kell messzire menni, én is még csak egy éve csinálok dinamikus nyújtást rendszeresen, míg pont ebből élek, hogy segítsek másoknak ezt elérni. Főleg azért nem olyan gyakori a gördeszkások között a tudatosság e téren, mert nem tiszta számukra, hogy mik az előnyei a gyakorlatok elvégzésének. Rajtunk, egészségügyi szakembereken múlik, hogy felhívjuk rá a figyelmet.

Nehéz dolog odafigyelni az egészségünkre?

Igen, az lehet. Ahogy korábban is mondtam, a jó szokások kialakításán múlik, ami egyeseknek egyszerűbb, másoknak nehezebb. Nekem, személyesen többnyire kihívás. De ha megkérdezel egy olyan deszkást, aki elhatározta, hogy odafigyel a testére, meg fogja erősíteni, hogy attól kezdve, hogy kialakítottad a szokásaidat, bőven megéri a dolog.

Erre a kérdésre lehetetlen válaszolni, de ha a deszkások elkezdenének jobban odafigyelni magukra és az egészségükre, mennyivel tudnának tovább deszkázni? Szerinted fogunk látni 90 éveseket flippeket dobálni?

Abban nem vagyok biztos, hogy 90 évesek is flippelgetni fognak, de talán 60 évesek igen. Szerintem már most is látni korbeli kitolódásokat azoknál, akik energiát fektettek a saját egészségükbe. Soha sem késő elkezdeni. Az egyik legjobb példa számomra Guy Mariano. A pályája első 20 éve iszonyatos teher volt a teste számára.  De az elmúlt 10 évben teljesen megváltoztatta a hozzáállását, ahogy a testére és az egészségére tekint és azt látjuk, hogy nagyon magas színvonalon meg tudott maradni az, ahogyan deszkázik a harmincas évei végére, negyvenes évei elejére is. Andrew Reynolds is jó példa erre, bár ő egy kicsit korábban váltott egészséges életmódra. Ha fogadhatnék, szerintem ő lesz a legidősebb ember, aki flip-eket fog csinálni és szerintem ez a hetven éves kora körül lesz.

Szóval mit javasolnál a fiatal gördeszkásoknak?

Egy sérülés után nem kell siettetni a deszkázást. Használd ki az időt, hadd gyógyulj meg teljesen és aztán lépésről lépésre térj vissza a deszkázáshoz. Túl sok deszkásnál látom, hogy újra lesérülnek, mert sietnek vissza hajtani.

Véleményed szerint mi a három legfontosabb dolog, hogy fejlesszük a deszka érzetet és magát a gördeszkázásunkat?

Nyújts minden nap, edzd a farizmodat minden másnap és egy sérülés után fogd vissza magad, ne siess vissza hajtani, ne hősködj!

fotók: The Daily Push
Az interjú a The Daily Push-on megjelent cikk szerkesztett változata.

---

Az #élet-mode rovatban korábban megjelent írásaink